A padovai egyezmény

A november 3-án aláírt okmány előírta:

* Az ellenségeskedést azonnal be kell szüntetni.
* A Monarchia hadseregét le kell szerelni, kivéve 20 békeállományú hadosztályt.
* Minden megszállt területet ki kell ürítenie a Monarchiának.
* Az Adriai-tenger környéki monarchiabeli területeket ki kell ürítenie a Monarchiának.
* Az antant csapatok számára felvonulást kell biztosítani az addig megszállva tartott területekre.
* A német csapatokat ki kell utasítani a térségből, amennyiben az 15 napon belül nem történik meg, úgy internálni kell őket.
* A Monarchia csapatait vissza kell vonni a Brenner-hágóig.
* Az antantot megilleti a teljes mozgásszabadság és megszállói jogok a Monarchia egész területén.

A pótjegyzőkönyv szerint az fegyverszünet nem az aláíráskor, november 3-án, hanem másnap, november 4-én, délután három órakor lép hatályba. Mivel az osztrák hadvezetés már a fegyverszünet aláírása előtt értesítette a harcoló hadseregeit az ellenségeskedések azonnali beszüntetéséről, azok nem harcoltak tovább november 3-a után, ám az olasz hadvezetőség betartotta a pótjegyzőkönyv előírását, és november 4-éig továbbra is harcoló félként lépett fel. A monarchiabeli katonák fegyvertelenül várták az előrenyomuló olasz csapatokat, akik azonban hivatkozva arra, hogy még hadban állnak egymással, a Monarchia katonáit hadifoglyoknak tekintették és hadifogságba ejtették őket. Így az utolsó napon, november 3-tól november 4-ig több mint 360,000 monarchiabeli katona esett olasz hadifogságba, emellett az olaszok jelentős hadizsákmányra is szert tettek.

A padovai egyezmény biztosította tehát a 20 békeállományú hadosztály számára azt, hogy fegyverben maradhasson. Ennek a magyar részét vonultatta fel Wekerle Sándor miniszterelnök a határ védelmére, és éjszakázott IV. Károly előszobájában az aláírandó hadparanccsal...
Ha ezt az uralkodó aláírja, akkor megmaradnak a határok, ugyanis a padovai egyezmény az ország akkori határait jelölte meg demarkációs vonalként és rendelkezett az idegen hadsereg kivonulásáról is.
Nos ebből a fegyverszüneti egyezményből mindössze 1 db érkezett Magyarországra, melyet a hazaáruló Károlyi a szemetesbe dobott...
Neki ennek ellenére szobra van a Parlamentben, Tisza Istvánnak pedig nincs...
Tehát a Magyar Királyság fegyverszünetet kötött Olaszországban, melynek következtében a fronton harcoló katonáknak le kellett tenni a fegyvert, viszont a békeállományúaknak nem.
Az idegen katonáknak ki kellett vonulnia az országból, ahol a demarkációs vonal az ország akkori határa, azaz az eredeti határ volt.
Az antant számára biztosítani kellett az ellenőrzéshez az útvonalat, valamint limitálták a támadó fegyverek számát.
De ez nem befolyásolta a határainkat, és ratifikálta a szuverinitásunkat. Nem engedett határreviziót sem a szemben álló felekkel szemben, hiába ígérték meg a románoknak, hogy Erdélyt megkapják, ez alapján ez nem volt lehetséges...
Hogy miért is lett mégis békediktátum?
Nos ennek sok összetevője van, bár szerintem elsősorban az volt azok, hogy eladósodott hazaárulók kerültek az ország élére, akik nem képviselték a magyar érdeket egy pillanatig sem.Nem is tekintették őket partnernek, ezért fordult elő az agyalázat, hogy az ország területének 2/3-a idegen kézre került. Az hogy a vörösterror leverése után Horthy Miklós megkapta az antattól a jogot arra, hogy a hadserege felügyelje az országot, az egy más történet. Mert a Kormányzó úr más alkupozicióból tárgyalt, magyar emberként, magyar érdekből. Érdekes módon őt partnerként tekintették, úgy is tárgyalt és ért el eredményt.